#kizsákmányolás
Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, minden...
Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyait...
A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,...
De van. Létezik kizsákmányolás. De kik a kizsákmányolók, ha nem a tőkések? Hiszen, mint láttuk, Marx a kizsákmányolás elméletét aláásó ellentmondások tömkelegéből úgy vágta ki magát, hogy eltüntette az annak ellentmondó érveket. Menger elméletéből az következik, hogy nincs kizsákmányolás a piaci folyamatokban. Van alku, s az alku során egyik vagy másik fél érezheti úgy, hogy...
Az első részben rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy nagy próféciájában meghirdette, jelesül hogy a kapitalizmusban a nyomorgó munkásosztály áll szemben a tőkések egyre vékonyodó osztályával. A sorozat második részében azt fejtettük ki, hogy pont ellenkezőleg: a munkavállalók egyre nagyobb arányú középosztályosodását hozza el a...
Ma már nem olyan kiszolgáltatott a munkavállaló, mint Marx idejében Arról már esett szó, hogy Marx számos tényt figyelmen kívül hagyott, amikor a kizsákmányolásról szóló elméletét kidolgozta. Ugyanakkor azonban azt is el kell ismerni, hogy a Marx előtti korban a társadalmi mobilitás legfeljebb abban nyilvánult meg, hogy az angol paraszt az éhenhalás elől beköltözött a...
A „kizsákmányolás” egy olyan szó, amit gyakran használnak, de ritkán definiálnak. Ha szó szerint vesszük – „kizsákmányollak”, vagyis kihasznállak, ha bármilyen módon hasznot húzok a létedből –, ez az oka az emberi társadalom létezésének. Mindannyian hasznot húzunk egymás létéből. Mind „kizsákmányoljuk” egymást. Ezért működünk együtt egymással. De amikor ezt a kifejezést használják, általában beleértik azt...
#kizsákmányolás
Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, minden...
Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyait...
A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,...
De van. Létezik kizsákmányolás. De kik a kizsákmányolók, ha nem a tőkések? Hiszen, mint láttuk, Marx a kizsákmányolás elméletét aláásó ellentmondások tömkelegéből úgy vágta ki magát, hogy eltüntette az annak ellentmondó érveket. Menger elméletéből az következik, hogy nincs kizsákmányolás a piaci folyamatokban. Van alku, s az alku során egyik vagy másik fél érezheti úgy, hogy...
Az első részben rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy nagy próféciájában meghirdette, jelesül hogy a kapitalizmusban a nyomorgó munkásosztály áll szemben a tőkések egyre vékonyodó osztályával. A sorozat második részében azt fejtettük ki, hogy pont ellenkezőleg: a munkavállalók egyre nagyobb arányú középosztályosodását hozza el a...
Ma már nem olyan kiszolgáltatott a munkavállaló, mint Marx idejében Arról már esett szó, hogy Marx számos tényt figyelmen kívül hagyott, amikor a kizsákmányolásról szóló elméletét kidolgozta. Ugyanakkor azonban azt is el kell ismerni, hogy a Marx előtti korban a társadalmi mobilitás legfeljebb abban nyilvánult meg, hogy az angol paraszt az éhenhalás elől beköltözött a...
A „kizsákmányolás” egy olyan szó, amit gyakran használnak, de ritkán definiálnak. Ha szó szerint vesszük – „kizsákmányollak”, vagyis kihasznállak, ha bármilyen módon hasznot húzok a létedből –, ez az oka az emberi társadalom létezésének. Mindannyian hasznot húzunk egymás létéből. Mind „kizsákmányoljuk” egymást. Ezért működünk együtt egymással. De amikor ezt a kifejezést használják, általában beleértik azt...