#marx
Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, minden...
Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyait...
Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítéssel...
A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,...
Amit Marxról és a középosztályról megtudtunk Cikksorozatunk első részében rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy azt ő (téves közgazdasági elképzelései alapján) elvárta. A második részben azt mutattuk be, hogy a piaci alapon szerveződő polgári társadalom logikus következménye a középosztályosodás, és nem a történelem tévedése és érthetetlen folyamat...
Az összecsapás, amely meghatározza a modern közgondolkodást A francia statisztikus Thomas Piketty könyve, A tőke a huszonegyedik században annyira hirtelen lett világsiker, hogy nyilvánvaló volt: előbb-utóbb komoly kritikában részesül. Ezt persze már többen megtették, de eleinte a támogatók köre volt hangosabb, nagy nevekkel (Paul Krugman, Robert Solow) a soraiban. Volt némi megjegyzés arról, hogy Piketty...
De van. Létezik kizsákmányolás. De kik a kizsákmányolók, ha nem a tőkések? Hiszen, mint láttuk, Marx a kizsákmányolás elméletét aláásó ellentmondások tömkelegéből úgy vágta ki magát, hogy eltüntette az annak ellentmondó érveket. Menger elméletéből az következik, hogy nincs kizsákmányolás a piaci folyamatokban. Van alku, s az alku során egyik vagy másik fél érezheti úgy, hogy...
A marxi lázálomtól a mengeri-weberi osztályfogalomig A leghatásosabb osztályelemzés atyja, Marx ugyan a munkásosztályt és a tőkésosztályt tartotta a kapitalizmus két antagonisztikus alapvető osztályának, de amikor konkrét elemzésbe fogott, kiderült, hogy a valóságban a középosztályoknak jutott a kulcsszerep a saját maga által kijelölt főszereplők helyett. Marx még addig se jutott el, hogy megfogalmazza, mit is...
A sorozat második részében azt fejtettük ki, hogy a marxi jóslattal ellentétben a munkavállalók egyre nagyobb arányú középosztályosodását hozza el a kapitalizmus, a harmadik részben pedig a „tőkések” szerepét értelmeztük újra Menger alapján. Ebben a részben arra mutatunk rá, hogy Marx tévesen zárt kasztként kezelte a tőkésosztályt, s elemzéséből hiányzik egy harmadik osztály: a vállalkozók...
Az első részben rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy nagy próféciájában meghirdette, jelesül hogy a kapitalizmusban a nyomorgó munkásosztály áll szemben a tőkések egyre vékonyodó osztályával. A sorozat második részében azt fejtettük ki, hogy pont ellenkezőleg: a munkavállalók egyre nagyobb arányú középosztályosodását hozza el a...
#marx
Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, minden...
Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyait...
Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítéssel...
A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,...
Amit Marxról és a középosztályról megtudtunk Cikksorozatunk első részében rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy azt ő (téves közgazdasági elképzelései alapján) elvárta. A második részben azt mutattuk be, hogy a piaci alapon szerveződő polgári társadalom logikus következménye a középosztályosodás, és nem a történelem tévedése és érthetetlen folyamat...
Az összecsapás, amely meghatározza a modern közgondolkodást A francia statisztikus Thomas Piketty könyve, A tőke a huszonegyedik században annyira hirtelen lett világsiker, hogy nyilvánvaló volt: előbb-utóbb komoly kritikában részesül. Ezt persze már többen megtették, de eleinte a támogatók köre volt hangosabb, nagy nevekkel (Paul Krugman, Robert Solow) a soraiban. Volt némi megjegyzés arról, hogy Piketty...
De van. Létezik kizsákmányolás. De kik a kizsákmányolók, ha nem a tőkések? Hiszen, mint láttuk, Marx a kizsákmányolás elméletét aláásó ellentmondások tömkelegéből úgy vágta ki magát, hogy eltüntette az annak ellentmondó érveket. Menger elméletéből az következik, hogy nincs kizsákmányolás a piaci folyamatokban. Van alku, s az alku során egyik vagy másik fél érezheti úgy, hogy...
A marxi lázálomtól a mengeri-weberi osztályfogalomig A leghatásosabb osztályelemzés atyja, Marx ugyan a munkásosztályt és a tőkésosztályt tartotta a kapitalizmus két antagonisztikus alapvető osztályának, de amikor konkrét elemzésbe fogott, kiderült, hogy a valóságban a középosztályoknak jutott a kulcsszerep a saját maga által kijelölt főszereplők helyett. Marx még addig se jutott el, hogy megfogalmazza, mit is...
A sorozat második részében azt fejtettük ki, hogy a marxi jóslattal ellentétben a munkavállalók egyre nagyobb arányú középosztályosodását hozza el a kapitalizmus, a harmadik részben pedig a „tőkések” szerepét értelmeztük újra Menger alapján. Ebben a részben arra mutatunk rá, hogy Marx tévesen zárt kasztként kezelte a tőkésosztályt, s elemzéséből hiányzik egy harmadik osztály: a vállalkozók...
Az első részben rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy nagy próféciájában meghirdette, jelesül hogy a kapitalizmusban a nyomorgó munkásosztály áll szemben a tőkések egyre vékonyodó osztályával. A sorozat második részében azt fejtettük ki, hogy pont ellenkezőleg: a munkavállalók egyre nagyobb arányú középosztályosodását hozza el a...