#munkaerő-piac
Ma már nem olyan kiszolgáltatott a munkavállaló, mint Marx idejében Arról már esett szó, hogy Marx számos tényt figyelmen kívül hagyott, amikor a kizsákmányolásról szóló elméletét kidolgozta. Ugyanakkor azonban azt is el kell ismerni, hogy a Marx előtti korban a társadalmi mobilitás legfeljebb abban nyilvánult meg, hogy az angol paraszt az éhenhalás elől beköltözött a...
Én tudom, hogy újra meg újra ugyanazt olvasni unalmas. Higgyék el, írni is. De mit lehet tenni, ha vannak kiirthatatlan témák, amik újra meg újra támadnak, mint most az európai minimálbér? Neki kell futni ismét. A minimálbér közgazdaságilag úgy működik, mint az adó Szerintem csak elefántcsonttoronyban élő tudósok és ifjú kormánytisztviselők képzelik azt, hogy a...
Mivel a foglalkoztatás és a munkanélküliség állandó témák a sajtóban és a politikai kampányokban is, vegyük át röviden az alapokat, és számoljunk le pár téveszmével. „Nem a munka, hanem a jól elrendelt munka, szóval az ész a nemzeti gazdaság talpköve”[1] Amikor azt olvassuk a médiában, hogy „az XYZ gyár megnyitása 1,000 új munkahelyet teremtett”, ujjongás...
A „kizsákmányolás” egy olyan szó, amit gyakran használnak, de ritkán definiálnak. Ha szó szerint vesszük – „kizsákmányollak”, vagyis kihasznállak, ha bármilyen módon hasznot húzok a létedből –, ez az oka az emberi társadalom létezésének. Mindannyian hasznot húzunk egymás létéből. Mind „kizsákmányoljuk” egymást. Ezért működünk együtt egymással. De amikor ezt a kifejezést használják, általában beleértik azt...
A szakszervezetek emelik az általános életszínvonalat? Korunk egyik legelterjedtebb téveszméje, hogy az amerikai dolgozók a magas életszínvonalukat a szakszervezeteknek és a „humánus” munkaügyi szabályozásnak köszönhetik. A közgazdaságtan legalapvetőbb tényei és elvei állnak szemben ezzel a nézettel – olyan tények és elvek, amelyeket szisztematikusan kerülnek a szakszervezeti vezetők, a törvényhozók és az állami beavatkozást támogató értelmiségiek....
#munkaerő-piac
Ma már nem olyan kiszolgáltatott a munkavállaló, mint Marx idejében Arról már esett szó, hogy Marx számos tényt figyelmen kívül hagyott, amikor a kizsákmányolásról szóló elméletét kidolgozta. Ugyanakkor azonban azt is el kell ismerni, hogy a Marx előtti korban a társadalmi mobilitás legfeljebb abban nyilvánult meg, hogy az angol paraszt az éhenhalás elől beköltözött a...
Én tudom, hogy újra meg újra ugyanazt olvasni unalmas. Higgyék el, írni is. De mit lehet tenni, ha vannak kiirthatatlan témák, amik újra meg újra támadnak, mint most az európai minimálbér? Neki kell futni ismét. A minimálbér közgazdaságilag úgy működik, mint az adó Szerintem csak elefántcsonttoronyban élő tudósok és ifjú kormánytisztviselők képzelik azt, hogy a...
Mivel a foglalkoztatás és a munkanélküliség állandó témák a sajtóban és a politikai kampányokban is, vegyük át röviden az alapokat, és számoljunk le pár téveszmével. „Nem a munka, hanem a jól elrendelt munka, szóval az ész a nemzeti gazdaság talpköve”[1] Amikor azt olvassuk a médiában, hogy „az XYZ gyár megnyitása 1,000 új munkahelyet teremtett”, ujjongás...
A „kizsákmányolás” egy olyan szó, amit gyakran használnak, de ritkán definiálnak. Ha szó szerint vesszük – „kizsákmányollak”, vagyis kihasznállak, ha bármilyen módon hasznot húzok a létedből –, ez az oka az emberi társadalom létezésének. Mindannyian hasznot húzunk egymás létéből. Mind „kizsákmányoljuk” egymást. Ezért működünk együtt egymással. De amikor ezt a kifejezést használják, általában beleértik azt...
A szakszervezetek emelik az általános életszínvonalat? Korunk egyik legelterjedtebb téveszméje, hogy az amerikai dolgozók a magas életszínvonalukat a szakszervezeteknek és a „humánus” munkaügyi szabályozásnak köszönhetik. A közgazdaságtan legalapvetőbb tényei és elvei állnak szemben ezzel a nézettel – olyan tények és elvek, amelyeket szisztematikusan kerülnek a szakszervezeti vezetők, a törvényhozók és az állami beavatkozást támogató értelmiségiek....