#tőke
Tóth András Marx Tőke I. Kötete Agatha Christie szemével. Minden idők legjobb és legsikeresebb tudományos csalása – a valaha volt legtragikusabb következményekkel. A Tőke I. kötete (C1) fejti ki Marx kizsákmányolás-elméletét. A kizsákmányolás elmélete a munkaérték-elméleten, vagyis, hogy az emberi munkavégzési képesség képes egyedül új érték teremtésére, és azon alapul hogy a kereskedelmi forgalomban egyenlő...
Tóth András Marx Tőke I. Kötete Agatha Christie szemével. Minden idők legjobb és legsikeresebb tudományos csalása – a valaha volt legtragikusabb következményekkel. 1. Bevezetés A Tőke I. kötete (C1) fejti ki Marx kizsákmányolás-elméletét. A kizsákmányolás elmélete a munkaérték-elméleten, vagyis, hogy az emberi munkavégzési képesség képes egyedül új érték teremtésére, és azon alapul hogy a kereskedelmi...
A tőke nemzetgazdasági szempontból A “tőke nemzetgazdasági szempontból” való tanulmányázásához természetesen mind a “tőke”, mind a “nemzetgazdaság” természetének ismerete szükséges előfeltétel. Mivel azonban tudományunk területén aligha van két olyan jelenség, amelynek lényegéről több a kétértelműség és nagyobb a vélemények ellentmondása, mint a “tőkéről” és a “nemzetgazdaságról”, ebből már eleve meg lehet ítélni, hogy milyen értéket...
A tőke fogalma: “A további termelésre szánt termékek” A tőke lényegének fent említett alapfogalmai közül a harmadik – messze a legfontosabb! – elkerüli az előző két elmélet hiányosságait. Azáltal, hogy a tőke fogalmát azokra a termékekre korlátozza, amelyek a további termelésnek vannak szentelve (a jövedelemképződés értelmében!), nem keveri össze a tőkét a termelés technikai eszközeivel,...
A tőke mint termelési eszköz felfogása, szemben a fogyasztási cikkekkel (mint “leendő fogyasztási vagyon!”) A termelőeszközök és a fogyasztási cikkek (azon javak, amelyek nem közvetlenül, hanem a termelés által közvetített úton, valamint azon javak, amelyek közvetlenül szolgálják a szükségleteink kielégítését) közötti különbségtétel nemcsak jogos, hanem a nemzetgazdaság elmélete szempontjából szinte alapvető jelentőséggel bír. Úgy gondolom,...
Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, minden...
Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyait...
Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítéssel...
A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,...
Az összecsapás, amely meghatározza a modern közgondolkodást A francia statisztikus Thomas Piketty könyve, A tőke a huszonegyedik században annyira hirtelen lett világsiker, hogy nyilvánvaló volt: előbb-utóbb komoly kritikában részesül. Ezt persze már többen megtették, de eleinte a támogatók köre volt hangosabb, nagy nevekkel (Paul Krugman, Robert Solow) a soraiban. Volt némi megjegyzés arról, hogy Piketty...
#tőke
Tóth András Marx Tőke I. Kötete Agatha Christie szemével. Minden idők legjobb és legsikeresebb tudományos csalása – a valaha volt legtragikusabb következményekkel. A Tőke I. kötete (C1) fejti ki Marx kizsákmányolás-elméletét. A kizsákmányolás elmélete a munkaérték-elméleten, vagyis, hogy az emberi munkavégzési képesség képes egyedül új érték teremtésére, és azon alapul hogy a kereskedelmi forgalomban egyenlő...
Tóth András Marx Tőke I. Kötete Agatha Christie szemével. Minden idők legjobb és legsikeresebb tudományos csalása – a valaha volt legtragikusabb következményekkel. 1. Bevezetés A Tőke I. kötete (C1) fejti ki Marx kizsákmányolás-elméletét. A kizsákmányolás elmélete a munkaérték-elméleten, vagyis, hogy az emberi munkavégzési képesség képes egyedül új érték teremtésére, és azon alapul hogy a kereskedelmi...
A tőke nemzetgazdasági szempontból A “tőke nemzetgazdasági szempontból” való tanulmányázásához természetesen mind a “tőke”, mind a “nemzetgazdaság” természetének ismerete szükséges előfeltétel. Mivel azonban tudományunk területén aligha van két olyan jelenség, amelynek lényegéről több a kétértelműség és nagyobb a vélemények ellentmondása, mint a “tőkéről” és a “nemzetgazdaságról”, ebből már eleve meg lehet ítélni, hogy milyen értéket...
A tőke fogalma: “A további termelésre szánt termékek” A tőke lényegének fent említett alapfogalmai közül a harmadik – messze a legfontosabb! – elkerüli az előző két elmélet hiányosságait. Azáltal, hogy a tőke fogalmát azokra a termékekre korlátozza, amelyek a további termelésnek vannak szentelve (a jövedelemképződés értelmében!), nem keveri össze a tőkét a termelés technikai eszközeivel,...
A tőke mint termelési eszköz felfogása, szemben a fogyasztási cikkekkel (mint “leendő fogyasztási vagyon!”) A termelőeszközök és a fogyasztási cikkek (azon javak, amelyek nem közvetlenül, hanem a termelés által közvetített úton, valamint azon javak, amelyek közvetlenül szolgálják a szükségleteink kielégítését) közötti különbségtétel nemcsak jogos, hanem a nemzetgazdaság elmélete szempontjából szinte alapvető jelentőséggel bír. Úgy gondolom,...
Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, minden...
Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyait...
Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítéssel...
A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,...
Az összecsapás, amely meghatározza a modern közgondolkodást A francia statisztikus Thomas Piketty könyve, A tőke a huszonegyedik században annyira hirtelen lett világsiker, hogy nyilvánvaló volt: előbb-utóbb komoly kritikában részesül. Ezt persze már többen megtették, de eleinte a támogatók köre volt hangosabb, nagy nevekkel (Paul Krugman, Robert Solow) a soraiban. Volt némi megjegyzés arról, hogy Piketty...